Ünnep

Semmi kedvem az ünnepekhez, de ma két dolog is történt. Kaptam egy szívhezszóló vígasztaló verset egy kedves ismerősömtől:

Ne sírj azért, mert szeretsz

Csak átmentem a másik oldalra – mindössze ennyi a halál.

Az maradtam, aki voltam és te sem változtál!

Akik egymásnak egykor voltunk, azok vagyunk mindörökre.

Szólíts a nevemen, ahogy mindig hívtál,

beszélj velem, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat.

Ne ünnepélyes, ne szomorú arccal fordulj felém,

kacagj, nevessünk együtt, ahogy régen tettük!

Gondolj rám, mosolyogj rám, kérj, szólíts!

Ne árnyékolja be nevemet távolságtartó pátosz.

Az élet ma is olyan, mint volt, nem más.

Megy minden tovább, csak a szemed most nem lát,

mert az út másik oldalán vagyok. És ez jól van így.

Fogadd el ezt, és egyszer meg fogod találni a lelkemet is,

és benne letisztult, végtelen szeretetemet.

Kérlek, töröld le könnyeidet, ne sírj azért, mert szeretsz…

(Szent Ágoston)

Drága anyukám, a szívünkben örökké élni fogsz!

A másik pedig, hogy nyertem a Škrinja kreatív oldalon 4 gombolyag fonalat.

Kicsit visszalopták a szívembe az ünnepeket. Köszönöm.

Kellemes ünnepeket mindenkinek!

Hó, hó, hó

Mindenütt hó, így én is nekiálltam hópihéket gyártani.


Az adventi naptárunk az iskolában:



...amelybe apró ajándékok kerülnek:





Két Szentpyr-féle sapkát is készítettem és még fogok többet is, ha magamnak is szeretnék :-D





A krémszínűre még nem került fel a virág.

A végén itt az én kis segítőm, gombolyagfelelősöm:

A fájdalom közepette a lánykám betöltötte a másfél évet... Habár nem szülinap, de mégis mérföldkő, szerettem volna a családdal megünnepelni. Ez most elmaradt.

Íme néhány friss kép:







Alkottam is, főleg terápiás célzattal.



A fényképeim gyakran amiatt rosszak, mert sietek, hogy még elkapjam a tágyakat, mielőtt egy huncut tündér megkaparintaná őket. A második kép 1 másodperccel később készült, mint az előző.



Ezt a fodros nyakbavalót a múlt hétvégén készítettem. A második sort lebontottam, valahogy nem tetszett (más színnel majd jövőre talán beválik), és még így sem az igazi. Tehát teljes bontás lesz, azt hiszem. Csak kiegészítőnek szántam, nem a nagy zimankóban. A párom szerint jó, a húgomnak nem tetszik. Jellemző, hogy a negatív hatása alá kerülök.



Viki útmutatása alapján készült ez a sapka (imádom az alkotásait), amit kicsit módosítottam. A virág helyett pántot tettem rá, mert a hűvös reggeleken éreztem a fuvallatot a homlokomon, amikor biciklivel mentem dolgozni.

Édesanyámnak

"Mióta elmentél, semmi sem számít,
Hisz nem láthatod már a föld csodáit,
Szeretni mentél a felhőkön át,
S veled repült az egész világ..."

Giveaway Vikinél

Itt

Édes nyuszit lehet nyerni

Itt

Közeleg a tél...

Már érzem a tél közeledtét (nem a kedvenc évszakom) és egyfolytában jó meleg holmikat keresgélek, horgolok.

Ezek a sapkák készültek mostanában:

A virágos ajándék lesz, remélem, jól lőttem be a méretet...


Ez Mara sapkája, elkelt volna még a fülecskére a fülvédő rész és kötő is, de többnyire a fejecskén marad.

Ez az első sapka, amit lentről felfelé készítettem - még van mit gyakorolni...

A nyakmelegítőhöz készült és még a sapkát is fel akarom dobni kis zölddel. Tervbe van hozzá egy ujjatlan kesztyű is a szetthez.

Húzós pénteki nap után - horgolási gyorsított üzemmód

Péntek.
Várjuk, hogy végre hétvége legyen, de még ott a péntek, végig kell gyűrni, hogy aztán felszabadultan élvezhessük (vagy dolgozhassuk) a hétvégét. Tornyosul a vasalnivaló, megyek is rögtön... :-D

Lazításképp ma két horgolmányomat is befejeztem, mivel Mara ma nem mutatott érdeklődést a gombolyagok iránt, inkább eljátszott mellettem. Néha félbeszakítottam a munkát, mert meg kellett néznem egy lapozgatós könyvet, elénekelni egy dalocskát, meg sétáltunk is, de valahogy ma haladtam.

Kedves kolléganőm, akinek a munkáiban már az osztályteremben is gyönyörködöm, hozott "egy kis" vatelint, így sikerült befejeznem a horgolt labdát. A hétvégén biztos nem jutottam volna el a boltba. Köszi, ccsigaház!
A huncut tulajdonosnak nagyon tetszik a művem. A befejező szálat a séta közben dolgoztam el. Ez már mániákusság?



Keresgélés közben bukkantam rá erre a sapkára. Anyukám kötögetős múltjából maradt rám egy csomó fonal, így nekiláttam a felhasználásuknak. Igaz, kicsit szúrós fajta (két árnyalatot fogtam egybe), de majd a szúrós napjaimon viselem.


A varrógép most kicsit pihen, bár már többször előfordult, hogy amikor befejezem a horgolt dolgot, akkor varrós terveket nézegetek. Találtam egy jó leírást megunt pulcsi átalakítására. Hamarosan csattog az olló!

Addig is egy jobb kép a táskáról, ami nagyon a szívemhez nőtt, a barátnőmhöz vándorolt. Remélem, örömét leli benne.

...

Itt vagyok, Anya, suttogó szélként
Harmatcseppként egy fűszál hegyén
Szíved ha dobban… velem lüktet
Ezért amíg élsz, itt leszek én! "

Álmomban a karjaimban ringatlak én...

Kedves barátnőm gondolt rám és ezt a verset küldte:

Ne gondold,hogy Ő már elment,

Hiszen útja csak most kezdődött.

Az élet olyan végtelen,

E földi csak egy a sok között!!

Csak gondolj rá a bánat és könny mellett

Hogy ő már pihen ott, ahol nincsenek

Napok, évek, csak örök élet

Képzeld mennyire szeretné, ha mi tudnánk,

Hogy boldogan, szomorúság nélkül

Hagyjuk el földi hazánk.

S, hogy örökre élünk azoknak a szivében,

Kiket őszintén megérintettünk

ebben az életben.

Semmi sem veszik el, amit szeretünk

S Ő volt a legkedvesebb szerettünk!!!!

Nehéz napok ezek...

Majdnem lemaradtam

Cherry játéka-kiment a fejemből a jelentkezés, még jó, hogy meghosszabbította! :-D Úgyis a táskákért vagyok most oda, jövök majd az én első táskámmal is.

Első táskám

Belevágtam és elkészítettem az első táskámat. Kifordítom-befordítom típusú. Nagyon örülök a végeredménynek! Ajándékba készült, de nehéz lesz megválnom tőle. Rákattantam a horgolt táskákra is, annyira tetszenek!

Beteg a kis család

Jöttem volna már egy ideje írni, de sajnos mindhárman megbetegedtünk... Szerencsére Mara jutott túl leghamarabb a nehezén, de még mindig nem a régi.

A legfontosabb tudósítás, hogy július 26-án Mara megtette az ELSŐ önálló lépéseket!!!! Épp a barátaink voltak itt a kislányukkal, amikor megörvendeztetett bennünket az új tudományával. Azóta bőszen gyakorol. Igaz, kicsit szeles, mert amikor közelít, akkor vetődik a karunkba-tudja, hogy elkapjuk. :-D

Pici siker

Első sikeres gyurma alkotásom:

Nagyon megörültek neki-készítenem kell egy másikat is anyának vagy apának. Attól függ, ki volt a gyorsabb.


És mivel nyűglődök már egy ideje a fodros toppal (első körben a fodrokat fogom "leszerelni"), apró sikerélmény volt a mai zsebkendő tartó. Kicsit kajla lett, így egy másikat is készítek. A barátnőmnek így azért nem adom oda. :-D

Budapesti kiruccanás

A múlt hétvégén Budapestre kirándult a kis családunk. Nekem kismamajóga oktatói diplomahétvégém volt, a férj+gyerek jöttek velem.

Péntek: utazás vonattal, lecuccolás, ebéd a barátnőméknél (köszi még egyszer, drága M), játszótér, séta.



Szombat: nekem 10-től jóga, Maráék sétáltak, délben szünet-szopi-peluscsere, utána vizsgaóra. Mara játszóterezett. Voltak a Várban is, de ott ő főleg aludt.



Hazafelé volt szerencsénk a tömegközlekedés szépségeit is megtapasztalni (Kapcsolat-koncert, dugók a Lánchíd után...), így Marának már éppen elege lett, hogy még liftezni is kell. A következő napokban Gyuszi lépcsőzött vele le-fel a 6. emeletről.

Vasárnap: megint jóga 10-16 óráig, közben szünet. Sikerült a vizsga, nem mentünk hiába!!!Visszafelé már rutinosabbak voltunk a buszon, elöl volt az itóka, keksz stb.






Hétfő: Akár haza is jöhettünk volna, de inkább maradtunk még 1 napot, állatkertbe mentünk. Kevés időnk volt, de nagyon jól éreztük magunkat, Mara látta a kis zsiráfot és a fóka is előbújt nagy nehezen. :-)





Kedd: 10-kor indult a vonat, igyekeztünk nagyon. Két gyerkőccel kicsit problémás az indulás. Nagyon köszönjük még egyszer a kedves vendéglátást!!!!

Újabb horgolmány

Megint horgoltam. Annyira kikapcsol, megnyugtat... Még akkor is, ha minden 2. öltés után le kell tennem, mert Mara valamit akrobatázik. Ma először mászott fel egyedül a fotelra. :-D

Vakációs kreatív ötletek

Itt a vakáció, Skip To My Lou-nál nagyon sok unaloműző kreatív ötletet találtam.
Kedvencem a főzős gyurma, a buborékfújás és a puffadós festék. És az Anya, unatkozom tégely-t is elmentem, ha már nagyobb lesz a lányka. Meg pl. az Alkotómaminál látott sárkányos bedobót.

Közben mi is kreatívkodunk Marával. Az egyedüli gond az volt, hogy az ételfesték befogta a kezünket...

Cica hajsza

Jól elmaradtam a blogolással, a mostani bejegyzésem már jó ideje íródott, azóta a cica doboz jól kiürült... De még van 3 gazdit kereső cicuska! :-D

A múltkor jó kis kalandban volt részünk. Két macskánk közül mindkettő beremekelt, 4-4 cicájuk lett. A padláson nevelgették őket, sehogy sem akarták elővezetni a kicsiket. Már a legtöbbnek gazdit is szereztünk, bár a szürkék közül megtartanék egyet, de a józan ész engedelmeskedik, ha nem akarok cicafarmot.

A kaland már délután kezdődött, amikor szokásosan Mara alvása alatt a számítógép előtt horgoltam és cicanyávogást hallottam. Gyorsan kimentem az udvarra, mert féltem, a galád kutyusunk bántja a kiscicát. De nem, a cica az eresznél egyensúlyozott, az anyja rá sem hederített. Próbáltam hozzáférni, de nem sikerült. Talán cicaiskola lecke lehetett, mert később már nem volt ott.

Később elhatároztuk, hogy a cicákat letranszportáljuk a padlásról, hogy megtanuljanak enni mást is a tejen kívül. A kiskonyhába vitte a párom őket, Mara karikás kendőben csücsült a csípőmön, onnan figyeltük az eseményeket. A cicák elkezdték felfedezni a terepet (limlomok sokasága), a tejet nem igazán lefetyelték. Míg egy közben betoppant vendéget kísértünk ki, az egyik cica kibújt az ajtó elé tett kerítésen, és én csak azt láttam, hogy a kutya visz a szájában egy csomagot. Huhh! Gyuszi rögtön elvette tőle, kapott is 1-2 fülest. Szerencsére nem lett baj, de a kiskonyha rossz megoldásnak bizonyult, át kellett a népes sereget költöztetni a műhelybe, ahol az anyacicák szabadon közlekedhetnek, a picik meg nem. Izgalmas volt a művelet, mert a cicák közben bebújtak mindenhová és a műhelyben sem maradtak a dobozban. De fél 9-re végre mind összeterelgettük őket és 16 ijedt kis szempár nézett ránk rendületlenül. Jaj, mindet megtartanám!!!

Ma vittünk nekik tejet, már kezdenek barátkozni...

Itt a vége, fuss el véle!

Ballagás 2010.

Ballag az én első "igazi nagy" osztályom. :-D
Kicsit cserbenhagytam őket, de azt hiszem, nem neheztelnek rám. Szurkoltak végig a várandósság alatt és már a kórházban felhívtak, hogy gratuláljanak.

Buliiii

Mara szülinapja alkalmából 3 napos vendég jövés-menés volt a házban. A 3. napon jöttek a kis barátok - a mi barátaink babái. Érdekesség, hogy 2 hónapon belül a baráti körben 5 baba született, így nem unatkoztunk, valóságos bölcsi alakult ki a nappaliban. És játéktenger, amit az ebből a korosztályból kilógó 3 éves lányka egy idő után eltakarított a következő kijelentés kíséretében: Ezt a sok szemetet most én szépen elásom! (Mara homokozó szettet is kapott, abból használta a lapátot :-D)

Előző este készítettem a virágokat:




Mivel az idő vacakolt, nem kint terítettünk az udvaron, így a függönytartóra kerültek:




Készült a pituljica a húgom segítségével:



A nagyi által készített Fekete erdő torta:



És én is alkottam, meggyes kalácsot és ananászos tortát. Ezekről nincs kép, de mivel nem maradt egy morzsa sem, gondolom, jól sikerültek. Receptet is írom majd, ezek amolyan mindig sikerélmény édességek. :-D

1. szülinap

Mara 1 éves lett!!!!

Ilyen pindur volt:


Ilyen nagylány lett:



Énoknak is nagyon boldog szülinapot!